Hírek

Német diákok: „Nem akarunk háborúba menni”

Diákok ezrei sztrájkoltak ismét Németország-szerte a sorkötelezettség és a militarizáció ellen pénteken, szeptember 25-én. Az akciók legalább 100 településen zajlottak, a fiatalok pedig a kormány által választott úttól való éles irányváltást követeltek.

„Nem akarunk katonai szolgálatra kényszerülni, és nem akarunk háborúba menni” – írták a diákok a májusi legutóbbi sztrájkjuk utáni nyilatkozatukban.

Ez a negyedik alkalom, hogy a diákok 2025 vége óta osztálytermeket cserélnek utcákra. A mozgalom megerősödött a Merz-kormány „Európa legerősebb konvencionális hadseregének” felépítésére irányuló terveivel szembeni ellenállásban – beleértve több ember bevonását a Bundeswehrbe, a német fegyveres erőkbe.

Míg a hatóságok ragaszkodnak ahhoz, hogy a katonai toborzás továbbra is önkéntes, a diákok figyelmeztettek a nyílt sorkötelezettség felé mutató egyértelmű tendenciára. A helyi sztrájkbizottságok és aktivisták az akciók előtti széles körű elnyomást is hangsúlyozták. Ezek közé sorolták a vizsgák sztrájk napjaira történő ütemezését és a diákok iskolaterületen való bezárását – mutattak rá.

Milliárdok a Bundeswehrnek, megszorítások az iskoláknak és az ifjúsági szolgáltatásoknak

Az elmúlt hónapokban a kormány több ezer kérdőívet küldött ki, hogy felmérje a fegyveres erőkbe való belépés iránti önkéntes érdeklődést. A német média szerint a válaszadás kiábrándító volt: diákok tízezrei nyilatkoztak úgy, hogy semmilyen érdeklődést nem mutatnak. Még a hadsereg népszerűsítésére elkülönített több millió eurós költségvetés sem tudta megingatni ezt a véleményt.

„Háborús szolgálatot adnak el nekünk »kalandként«, miközben tudjuk, hogy ami vár ránk, az kényszer, megalázás, szexizmus, jobboldali szélsőségesség és rasszizmus” – teszi hozzá a diáknyilatkozat.

Ahelyett, hogy komolyan vennék az üzenetet, a hatóságok nemrég előmozdították az orvosi vizsgálatok bevezetését a célzott népesség körében, ami további frusztrációt váltott ki a diákokból.

„Nem akarunk kötelező kérdőíveket, bírságokat, sorozási orvosi vizsgálatokat, országos sorozási értékelő központokat, sem a Szövetségi Önkéntes Szolgálat katonai szolgálatba történő tervezett integrációját” – írták. „Ezek eszközök a sorkötelezettség újbóli bevezetésének előkészítésére, és így egy újabb Németországból kiinduló háborúra.”

„Sorkötelezettség esetén ágyútölteléknek képeznének ki minket, és a lövészárkokba kényszerítenének” – tették hozzá a diákok. „A háború az életünkbe kerül, míg az olyan vállalatok, mint a Rheinmetall, rekordprofitot termelnek.”

Bővebben: Ulrike Eifler: „A munkahely az a hely, ahol a háború ellen kell harcolnunk”

A sztrájkoló diákok szolidaritásukat fejezték ki a militarizáció és a költségvetési megszorítások elleni egyéb folyamatban lévő küzdelmekkel. Kijelentették, hogy csatlakoznak az október elejére Berlinbe és Stuttgartba tervezett békedemonstrációkhoz, valamint a szakszervezetek által támogatott, a költségvetési megszorítások elleni szombati, szeptember 26-i mozgósításhoz.

Döntésük tükrözi a széles körű felismerést, hogy az ifjúsági és oktatási szolgáltatások is a megszorítások e fordulójának érintettjei közé tartoznak. A junge Welt szerint az oktatásért felelős szövetségi minisztérium közel 1 milliárd eurós megszorítással néz szembe – míg 2027-ben 140 milliárd eurót bocsátanak rendelkezésre az úgynevezett védelemre.

„Minden tankot, minden rakétát leromlott iskolákkal és szociális megszorításokkal fizetünk meg” – jegyezték meg a diákok.

Írta: Ana Vracar
forrás: BreakThrough News

Lecsapolás, haszonszerzés és harácsolás: hová megy Tommy Robinson pénze?

A Channel 4 dokumentumfilmje megmutatja, hogyan használja ki áldozatait saját haszonszerzésére

„Elég gyakran neveznek lecsapolónak – hát tessék, itt lecsapolok” – jelenti ki az újfasiszta Tommy Robinson az egyik közösségi médiában közzétett klipben.

A Channel 4 „Tommy Robinson – Hová tűnt a pénz?” című dokumentumfilmje Robinson pénzügyeit vizsgálja, és megmutatja, milyen elkötelezetten űzi ezt a tevékenységet.

A műsor premisszája egyszerű – mi történik azzal a pénzzel, amelyet Robinson adományokból gyűjt?

Mint a brit fasiszta mozgalom vezéralakja, aki százezreket képes mozgósítani, Robinson komoly pénzt szed be támogatóitól.

Az egyik korábbi alkalmazottja által kiszivárogtatott dokumentum szerint támogatói csak 2018 két hónapjában közel 425 000 fontot adtak. 2018-ban, Robinson börtönbe kerülésének első két hetében legalább 350 000 fontot adományoztak neki.

Ez nem akadályozta meg Robinsont abban, hogy szinte hetente pénzért folyamodjon támogatóihoz. Ezeket az adományokat azonban rendkívül nehéz nyomon követni, mivel gyakran készpénzt vagy kriptovalutában történő adományokat kér.

Ráadásul az adományok kezelése több olyan vállalaton keresztül történik, amelyek elmulasztják benyújtani a beszámolóikat a Companies House-nál – a hivatalos kormányzati szervnél, amely a cégnyilvántartásokat vezeti. Ezek közül hármat felszámoltak, mivel tartoztak az adó- és vámhatóságnak.

Egy alkalommal, egy nappal azután, hogy egy szélsőjobboldali tüntetésen Robinson készpénzes adományokért folyamodott, a rendőrség elkapta, amikor 13 000 font készpénzzel próbálta elhagyni az országot.

A dokumentumfilm felfedi, hogy az adományok gyakran nem oda mennek, ahová Robinson mondja, hogy menni fognak.

Vegyük a Peter Lynch családja számára szervezett adománygyűjtését – Lynch a börtönben halt meg, miután a bíróság elítélte erőszakos rendzavarásért a 2024-es rasszista zavargások során.

Robinson egyik biztonsági csapatának tagja azt mondta, hogy abból a pénzből semmi sem ment Lynch családjának.

Egy másik esetben a telfordi grooming-bandahálózat egyik túlélője szerepelt Robinson egyik filmjében, miután Robinson felkutatta őt. Robinson azt mondta, hogy minden adomány a túlélőkhöz kerül – de ő semmit sem kapott.

„Kihasznál engem” – mondta a túlélő a dokumentumfilmnek. „Nagyon dühös vagyok, mert itt ülök, szó szerint küszködöm, míg mások profitálnak a fájdalmamból és szenvedésemből.

„Ha támogatni akarod a túlélőket, ne támogasd Tommy Robinsont.”

Robinson ismételten azt állította, hogy „kizárták a bankrendszerből”, ami azt jelenti, hogy egyetlen brit bank sem hajlandó fizetéseket feldolgozni számára. De a dokumentumfilm megmutat egy bankszámlát Robinson valódi nevén – Stephen Lennon –, amelyet jogi dokumentumokban használ, és amely nyitott.

Ez a lecsapolás nem új jelenség. Robinsonnak van múltja a pénzzel kapcsolatos tisztességtelenségben – 2014-ben egy bíróság 18 hónap börtönbüntetésre ítélte, miután bűnösnek vallotta magát jelzáloghitel-csalásban.

Mindez a lecsapolás azonban egy veszélyes ügyet szolgál. Amikor a Channel 4 újságírója megpróbál kapcsolatba lépni Robinsonnal, hogy a pénzügyeiről kérdezze,

Robinson egy dühös hangüzenettel válaszol. Egy ponton Robinson kijelenti: „A jövőbeli terveim, kibaszott forradalmat fogok csinálni.”

forrás: Socialist Worker

A Die Linke nyerte a berlini választást, a lakhatás szocializálására helyezve a hangsúlyt

A progresszív Die Linke a szavazatok 25%-át szerezte meg Berlinben, kampányában a lakhatásra összpontosítva, csapást mérve a szélsőjobboldali választási lendületre.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) tovább zuhan, miután jelentős veszteségeket szenvedett el a szeptember 20-án, vasárnap tartott berlini és Mecklenburg-Elő-Pomerániai tartományi választásokon. Amellett, hogy a német fővárosban a progresszív Die Linke mögött a második helyre szorult, Friedrich Merz kancellár pártja nem érte el az 5%-os küszöböt, amely szükséges a Mecklenburg-Elő-Pomerániai parlamentbe való bejutáshoz, ami új mélypontot jelent – vagy Merz saját szavaival élve – „katasztrófát”.

A két választás eredménye gyökeresen eltérő volt: Mecklenburg-Elő-Pomerániában a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) szerezte meg a legtöbb szavazatot, sok szempontból visszhangozva a legutóbbi szász-anhalti eredményt. Berlinben a Die Linke emelkedett ki győztesként, a szavazatok negyedét megszerezve, miután kampányában a lakhatásra, a megélhetési válságra és a tömegközlekedésre összpontosított.

A helyi beszámolók egy része megjegyzi, hogy bár az AfD és a Die Linke a politikai spektrum ellentétes pólusain helyezkednek el, mindkettő azért tudott teret nyerni, mert a választók úgy érzékelték, hogy ők jelentik a legjobb esélyt a CDU és a Szociáldemokraták (SPD) közötti kormánykoalíció által megvalósított politikákkal való szakításra.

Ezek a politikák – a szociális és jóléti rendszer kiterjedt leépítése, valamint a munkavállalói jogok elleni támadások, hogy finanszírozzák a hatalmas újrafelfegyverzési programot – teljesen aláásták a Merz vezette konzervatívok támogatottságát. Annak ellenére, hogy ez a kormány példátlan népszerűtlenségnek örvend, a német kancellár nem mutatja jelét az irányváltásnak, és a vasárnapi választás után kijelentette, hogy „a reformoknak el kell jönniük”.

A Die Linke berlini eredménye: a reformokat végre kell hajtani – de mely reformokat?

A reformokat végre kell hajtani – a németországi tartományok választói láthatóan egyetértenek Merz-cel –, csak éppen nem azokkal, amelyeket a CDU elképzel. A Die Linke kampánya, amelyet Elif Eralp vezetett, alternatív politikai reformok listáját kínálta, amelyek Berlin lakóinak legégetőbb aggodalmaira válaszoltak. Ez a hangsúlyt a megfizethető lakhatásra helyezte – beleértve a 2021-es népszavazás folytatását, amelyen a választók támogatták azon magáningatlan-cégek tulajdonának kisajátítását, amelyek 3000 vagy annál több lakással rendelkeznek a városban.

Öt évvel ezelőtt több mint egymillió ember támogatta a népszavazás azon elképzelését, hogy szocializálják a lakásállományt, ám a helyi adminisztráció nem tett semmit. Azóta a lakhatási helyzet tovább romlott, ami széles körű elégedetlenséghez vezetett. A Die Linke kampánya felismerte az általános elégedetlenséget, és megígérte, hogy nem mond le a szocializálásról.

„A Die Linke sikeres berlini kampányát az megfizethető lakhatásra és a lakbérszabályozásra helyezett erős hangsúly vezérelte, amely mélyen rezonált a nagymértékben emelkedő megélhetési költségekkel szembesülő választókkal” – mondta Kirsten Schubert, a párt helyi szervezetében aktív háziorvos a BreakThrough News-nak. „A párt nagyszabású, házról házra járó kampánystratégiát alkalmazott, amely lehetővé tette az önkéntesek számára, hogy személyesen kapcsolódjanak több százezer lakoshoz közvetlenül az ajtójuknál. Ily módon, erős közösségi médiai jelenléttel és széles körű közösségi tevékenységekkel sikeresen mozgósították a nem szavazók, a progresszív városi fiatalok és a hagyományos munkásosztálybeli választók sokszínű koalícióját.”

Krunoslav Stojaković, a Rosa Luxemburg Alapítvány politikai tanácsadója szerint a választási eredmény nemcsak a Die Linkét, hanem „a társadalmi baloldalt és mindazokat, akik egy igazságosabb társadalomért aggódnak” is elkötelezi amellett, hogy a lakhatás szocializálásáért dolgozzanak. „Ezen a ponton nincs visszaút […] Berlin lakói megadták nekünk ezt a mandátumot.”

„Lesz ellenállás” – hangsúlyozza. „A lehetséges koalíciós partnerek csak óvatosan támogatják a Die Linkét, és néhányan már most követeléseket támasztanak a lakhatási válságból profitálók szocializálása ellen a politikai együttműködés feltételeként.”

Progresszív intézkedések a középpont ellenállásával szemben

A Berlinben alkalmazott megközelítés üdvözlendő szakítást jelentett a Die Linke más tartományokban folytatott kampányával. Stojaković rámutatott a H-alter portálnak, hogy a párt korábbi döntései – például olyan koalíciókhoz való csatlakozás, amelyek megszorításokat hajtottak végre – hozzájárultak népszerűségének csökkenéséhez. A közelmúltbeli siker lehetőséget kínál az elveszített terep visszaszerzésére és a párt terepmunkához való hozzáállásának átalakítására. De nem szabad természetesnek venni, hogy ez meg fog történni.

Egyelőre a párt tárgyalások előtt áll a lehetséges koalíciós partnerekkel, az SPD-vel és a Zöldekkel. Mindkét párt szereplői jelezték, hogy jelentős nézeteltérések vannak köztük és a Die Linke között. Míg az SPD nem osztja a lakhatás szocializálása iránti elkötelezettséget, a Zöldek részéről Franziska Brantner kijelentette, hogy a párt nem működik együtt „neuköllni antiszemitákkal”. Ezzel Brantner jelezte, hogy a német politikai mainstream továbbra is nyomást fog gyakorolni azokra, akik kritizálják Izraelt – még akkor is, ha ez a kritika a legjobb esetben is visszafogott marad.

Másrészről a baloldali és progresszív pártok Európa-szerte a Die Linke eredményében a szélsőjobboldal választási térnyerésének uralkodó kontextusán belüli fontos törést ismerték fel. Jean-Luc Mélenchontól Franciaországban Szlovénia Levicájáig a reakciók kiemelték a megalapozott és egyértelműen baloldali programok kialakításának jelentőségét. „A politika milliók mindennapi problémáival kezdődik” – írta Peter Mertens, a Belga Munkáspárt (PTB-PVDA) főtitkára. „Nem csak a bérlőkről és munkásokról beszélni kell, hanem megszervezni őket, hogy maguk kényszerítsék ki a változást.”

forrás: BreakThrough News

Zúzzuk szét a nemek közötti egyenlőtlenségeket: A Baloldal mutatja az utat

Az Európai Parlament éppen elfogadott egy jelentést a nemek közötti egyenlőtlenségekről az egészségügyben. Ez fontos lépés annak kiemelésében, hogy milyen nemek közötti egyenlőtlenségek maradnak fenn ebben a patriarchális társadalomban és a nők védelmében. Ezt a jelentést a progresszív csoportok erőfeszítéseinek köszönhetően fogadták el.

Ami az egészséget illeti, senki sem egyenlő, de ha valaki férfi vagy nő, az az egyenlőtlenséget még nagyobbá teszi. A nőket és a queer embereket aránytalanul sújtják a társadalmi egyenlőtlenségek, és a kapitalista társadalmunk ezekből az egyenlőtlenségekből táplálkozik, mivel azok mindig a leggazdagabbak javát szolgálják.

A Baloldal frakció nélkülözhetetlen munkájának köszönhetően sikerült beilleszteni a cselekvésre való felhívásokat a menstruációs szegénység elleni küzdelemre; a szülészeti ellátáshoz való jobb hozzáférésre a vidéki területeken; a szülészeti és nőgyógyászati erőszak – beleértve a szóbeli bántalmazást, a diszkriminációt és a terhesség, szülés és abortuszellátás során végzett beleegyezés nélküli beavatkozásokat – a nők jogainak és méltóságának megsértéseként való elismerésére, különös tekintettel a menekültekre és a kiszolgáltatott helyzetben lévő nőkre; valamint a nők mentális egészségére való összpontosításra.

Mindez annak ellenére történt, hogy a szélsőjobboldali csoportok ellenezték, amelyek csak akkor érdeklődnek a nők védelme iránt, amikor az a rasszista napirendjüket szolgálja. Még egy abortuszellenes kiállítást is szerveztek az Európai Parlamentben Strasbourgban, és az Európai Bizottság is benne volt. Úgy tűnik, Ursula von der Leyen nem különösebben elkötelezett e jog védelme mellett, amelyet egyre inkább fenyeget a szélsőjobboldal felemelkedése.

A Baloldal frakció előadója, Hanna Gedin (Vänsterpartiet, Svédország): „Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben mutatkozó egyenlőtlenség a nők és férfiak között továbbra is sokkoló. A nők még mindig nem rendelkeznek ugyanolyan hozzáféréssel az egészségügyi ellátáshoz, mint a férfiak, és ez egyszerűen megbocsáthatatlan. A nők nem másodrangú állampolgárok. Az egészségügyi rendszereinknek a nők egészségét prioritásként kell kezelniük, nem utólagos gondolatként. Elég volt. Itt az idő, hogy fellépjünk és bezárjuk a szakadékot.”

A Baloldal frakció folytatja a harcot ezen nemek közötti egyenlőtlenségek lebontásáért, amelyek megerősítik a férfiak uralta világot a status quo bármiféle megkérdőjelezése nélkül, valamint az ebből fakadó hatalommal való visszaélést.

A Baloldal az egyetlen demokratikus ellenzéki csoport, és folytatjuk az ellenállást.

EP Baloldal frakció

Kanada miniszterelnöke ellenáll Trump-nak

Az Európai Parlament köszönti Mark Carney kanadai miniszterelnököt, aki kereskedelmi háborúban áll Donald Trumppal. Mark Carney bizonyítja, hogy lehetséges ellenállni Trump napirendjének.

Kanada jóval tisztábban látóbbnak és intelligensebbnek mutatkozik, mint az Európai Bizottság elnöke, mivel nyíltan kifejezi egyet nem értését az amerikai elnök részéről érkező imperializmussal és nyomással szemben.

A Baloldal frakció volt az egyetlen csoport, amely az EU–USA megállapodás ellen szavazott – egy olyan megállapodás ellen, amely nemcsak segít legitimálni Trump őrültségét és követeléseit, hanem továbbra is a profitot a nép elé helyezi.

És most von der Leyen azt akarja, hogy Kanada legyen az EU első társult tagja. Ahogy a Baloldal társelnöke, Manon Aubry mondta az Unió helyzetéről szóló vitában Ursula von der Leyennek: „De ki adott önnek demokratikus és népi felhatalmazást erre, von der Leyen asszony? Hol volt ön, amikor Donald Trump invázióval fenyegette az egész világot, beleértve Kanadát és Grönlandot? Ó igen, persze, ön éppen egy szabadkereskedelmi megállapodást sietett aláírni, és vörös szőnyeget terített Donald Trump elé.”

Az EU–Kanada delegáció baloldali alelnöke, Arash Saeidi (Engedetlen Franciaország): „Micsoda irónia, hogy von der Leyen asszony Kanadáról mint társult tagról beszél a kanadai miniszterelnök előtt, amikor az ő egyetlen válasza Trump felháborító kijelentéseire és Kanada annektálására vonatkozó terveire a Turnberry-i kapituláció volt a vámok kérdésében!”

Európát nem lehet továbbra is felülről eldöntött megállapodásokon keresztül építeni, amelyek a haverokat és a nagyvállalatokat szolgálják, miközben a polgároknak egyszerűen csak kész tényeket mutatnak be. A Baloldal az egyetlen demokratikus ellenzéki frakció, amely a népet továbbra is a profit elé helyezi.

EP Baloldal frakció

Ceuta: Emberi életek, amelyeket a jobboldal és a szélsőjobb rasszista napirendje használ ki

Az Európai Parlament – ismét a szélsőjobboldalnak köszönhetően – elfogadta a Néppárt (EPP) Ceutáról szóló határozatát.

A ceutai incidens kezdete óta a jobboldal és a szélsőjobb megsokszorozta támadásait azon bevándorlók ellen, akiket humanitárius segítség nélkül hagytak, és akik a közösségi médiában terjesztett hamis információk miatt kétségbeesett helyzetbe kerültek.

Az Európai Parlamentben folytatott vita szégyenteljes beszédek sorozata volt, amelyek a nők védelméről beszéltek, miközben „invázióról” szónokoltak. Az európai szélsőjobb csak a saját érdekeit védi, és megsemmisíti minden remény lehetőségét azzal, hogy lezárná a határokat Spanyolországgal. Ők azok, akik veszélyt jelentenek Európára, miközben a Bizottság elnöke legitimálja retorikájukat azzal, hogy új jogalkotási csomagot sürget a migrációs politikákról.

A jobboldal és a szélsőjobb azon törekvése, hogy ezt a humanitárius válságot az egyetlen progresszív kormány elleni támadásra használja ki, nem jelentéktelen. Legalább 141 ember vesztette életét abban a reményben, hogy jobb életet kap, mint amit Marokkó kínál. A Ceutában történtek leleplezték egy olyan európai migrációs politika strukturális sebezhetőségeit és korlátait, amely a migráció és a határigazgatás harmadik országokra való kiszervezésére támaszkodik, olyan függőségeket teremtve, amelyek lehetővé tehetik, hogy a migrációt és a határellenőrzést politikai nyomásgyakorlás eszközeként használják az Unióval vagy tagállamaival szemben.

A Baloldal frakció referense, Estrella Galan (Sumar, Spanyolország) közölte: „A Néppárt keresztülvitt egy indítványt, amely nem megoldásokat keres Ceuta számára, hanem továbbra is kiaknázza a válságot választási haszonszerzés céljából. És ezt a parlament demokratikus erői többségének akarata ellenére teszi, a szélsőjobb támogatásával, amely továbbra is a gyűlölet stratégiáját viszi előre, amely dehumanizálja a bevándorlókat. Például ma több mint 200 képviselő tagadta meg, hogy akár sajnálatát is kifejezze a júliusi események során elhunyt 141 ember halála miatt.”

A Baloldal frakció mély sajnálatát és bánatát fejezi ki a július 30-án és 31-én történt események során elhunyt 141 ember miatt, és teljes szolidaritásáról biztosítja Ceuta polgárait és Spanyolországot. Európának abba kell hagynia, hogy felelősségét autoriter rezsimekre hárítsa, és abba kell hagynia, hogy az emberi lényeket kezelendő, feltartóztatandó vagy kitoloncolandó problémaként kezelje. A Baloldal elutasítja, hogy az emberi méltóságot és a szolidaritást a választási számítások oltárán áldozzák fel. A Baloldal továbbra is a szolidaritáson, az emberi jogokon és a jogállamiságon alapuló migrációs politikákért fog küzdeni.

EP Baloldal frakció

Mindhárom előzenekara és saját kísérőzenekara is elhagyta Ed Sheeran turnéját

Ed Sheeran „LOOP” amerikai turnéja elveszítette mindhárom előzenekarát – FINNEAS-t, Lukas Grahame-t és az Aaron Rowe –, miután kedden visszaléptek, azt követően, hogy Macklemore-t eltávolították a fellépők sorából a Palesztinát támogató megjegyzései miatt.

Sheeran saját kísérőzenekara, a Beoga szintén bejelentette, hogy elhagyja a turnét.

A közösségi médiában a FINNEAS azt írta: „A művészeket nem szabad elhallgattatni, amikor az elnyomottak mellett emelnek szót… Kiállok Palesztina és népe mellett.”

Aaron Rowe nyilatkozatában megjegyezte: „Nem állhatok félre, és nem engedhetem meg, hogy milliárdosok a hatalmi pozíciójukat arra használják, hogy elhallgattassák azok jogos hangját, akik felemelik szavukat az izraeli népirtás ellen, és akik rámutatnak a gyermekek brutális meggyilkolására.”

A Beoga azt írta: „Ír emberek vagyunk, akik értjük a gyarmatosítást. Az Ír Művészek Palesztináért Mozgalom alapító tagjaiként elkötelezett aktivisták vagyunk az igazság mellett, és azok is maradunk.”

Lukas Graham kijelentette: „Nehéz nézni, ahogy a világ más részein a családok eltemetik szeretteiket… A pénz nem ad jogot arra, hogy valaki a beszélgetést a saját tulajdonának tekintse.”

forrás: BreakThrough News

43 napos sztrájk után a kenyai ápolók kilencéves ígéretek teljesítésére kényszerítették a kormányt

A kormány megtagadta a 2017-es sztrájkot lezáró megállapodás végrehajtását, még kilenc évvel később is, és ezzel egy újabb sztrájkot provokált ki július 29-én, majd több mint 40 napig húzta-halasztotta az ügyet, miközben az egészségügy megbénult.

Egy 43 napos országos sztrájk után a kenyai ápolók 2026. szeptember 10-én, csütörtökön visszatértek a munkába. Szakszervezetük végül szeptember 9-én megállapodást ért el a kormánnyal, egy nappal azután, hogy több ezer ápoló és szülésznő Kenya mind a 47 megyéjéből összegyűlt a fővárosban, Nairobiban, a Greenparkban.

Onnan a Kormányzók Tanácsának (CoG) székhelyére, a Delta House-ba vonultak, követelve a kormány által csaknem egy évtizeddel ezelőtt aláírt megállapodás végrehajtását.

Egy évtizedes küzdelem

A 2017-es, csaknem öt hónapig tartó sztrájk azzal zárult, hogy mind a nemzeti, mind a megyei kormányok aláírtak egy munkába visszatérési megállapodást, vállalva, hogy egy hónapon belül véglegesítik a megállapodott kollektív szerződés (CBA) tervezetét és végrehajtják azt.

A szerződésnek tartalmaznia kellett az ápolók sérelmeit orvosló intézkedéseket, többek között az ápolási szolgálati pótlék, az egyenruha-pótlék és a kockázati pótlék emelését. Az emeléseket évente ütemezetten kellett volna végrehajtani, és 2021-ig befejezni.

Az ápolók e megállapodás után visszatértek a munkába. Azonban csaknem kilenc évvel később a munkába visszatérési megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások továbbra sem teljesültek, és a CBA, amelyet alá kellett volna támasztania, soha nem jött létre.

Az ígért kockázati pótlékot még a COVID idején is visszatartották

A kormány megtagadta a kockázati pótlék emelését még akkor is, amikor 2020 elején kihirdették a COVID-világjárványt, amelynek végére a katasztrófa számos kenyai ápoló életét követelte. Azok, akik szolgálat közben fertőződtek meg, hosszú ideig elkülönítve kellett maradniuk családjuktól, elszakítva kisgyermekeiktől, hatalmas szorongást és stresszt elszenvedve. De a számukra 2017-ben ígért emelt kockázati pótlék még 2026-ban is teljesítetlen.

Július 29-én az ápolók letették a munkát tiltakozásul. A sztrájk azóta megbénította az egészségügyi szolgáltatásokat országszerte. Ennek ellenére, még amikor a sztrájk elérte a második hónapját, a megyei kormányok nem engedtek. Augusztus 31-én a CoG elnöke, Ahmed Abdullahi pénzügyileg életképtelennek minősítette a 2017-es CBA-t.

„Kényszer hatására aláírva”

Elutasította a CBA-t mint olyat, amelyet „a 2017-es választások előestéjén kényszer hatására írtak alá”, és amelyet „soha nem hajtottak végre”, miközben jelentések riasztottak az országban növekvő anyai, újszülött- és perinatális halálozásról.

„Nem szegeztek fegyvert a 2017-es munkába visszatérési megállapodásunk valamennyi aláírójának fejéhez” – vágott vissza Maurice Opetu, a KNUNM főtitkárhelyettese, cáfolva a kényszerre vonatkozó állítást. „Ezt egy nagyon harmonikus találkozón, egyetértésben írták alá” mindkét „kormányszint” – a nemzeti és a megyei – részéről.

Valójában a megyei kormányzók azok, akik „kényszerítették az ápolókat, hogy CBA nélkül dolgozzanak. És a kényszer alatti munka késztetett minket arra, hogy sztrájkot hirdessünk, miután mindezt az évet megpróbáltuk rendezni az ügyet” – ragaszkodott hozzá.

Túl sok ápoló van ahhoz, hogy fizessenek nekik?

Az ápolók CBA-ért folytatott küzdelme az orvosok és klinikai tisztviselők hasonló küzdelmével együtt kezdődött. A kormány aláírta és végrehajtotta az orvosok és klinikai tisztviselők CBA-ját, de megtagadta ugyanezt az ápolók esetében.

„Azt mondják, az orvosok kevesen vannak, a klinikai tisztviselők kevesen vannak, de mi sokan vagyunk, ezért nincs erre a költségvetésük” – magyarázta Collin Ajwang, a Kenyai Nemzeti Ápolói Szövetség (NNAK) elnöke.

„Ennek nincs értelme, mert éppen a nagy létszámunk az, ami segített a kórházak hatékony működésében. Csökkentettük az anyai halálozást; mi vagyunk azok, akik biztosítják, hogy a műtők működjenek; nem lehetünk kevesen. Olyan rendelőkben vagyunk, ahol nincsenek orvosok. Mondják meg, mennyire akarnak kevesen lenni ahhoz, hogy kifizessék nekünk ezt a pénzt.”

A osztályprioritások lelepleződnek

Az ápolók sztrájkjának 33. napján, augusztus 30-án a légi közlekedési dolgozók is letették a munkát. A Jomo Kenyatta Nemzetközi Repülőtéren késtek a járatok, míg legalább három másik repülőtéren a műveletek leálltak. Két napon belül a kormány megállapodást írt alá a légi közlekedési dolgozók szakszervezetével – jelentette a Daily Nation, rávilágítva a kormány két sztrájkkal szembeni eltérő kezelésére.

A „repülőtér minden komoly üzlet kapuja és kijárata”, nemcsak Kenyából, hanem Kelet-Afrikából és az egész kontinensről – jegyezte meg a KNUNM főtitkára, Seth Panyako. „Ezek az emberek, akik a döntéshozatalban vannak, a repülőtéren keresztül üzletelnek.” Ezért a kormány – mondta – nem engedheti meg, hogy a repülőterek „akár egy percre is leálljanak”.

Ez az üzleti osztály megengedheti magának, hogy „magánkórházba menjen. Számukra van alternatíva.” De a nemzeti és megyei kormányok „valójában nem törődnek a közönséges” tömegekkel, amelyek az állami egészségügyi kórházakra támaszkodnak az egészségügyi ellátásért, és amelyek szenvednek a kormány azon döntése miatt, hogy nem teljesíti az általa aláírt megállapodásban vállalt kötelezettségeket – érvelt.

Az orvosok azzal fenyegetőznek, hogy csatlakoznak a sztrájkhoz

Egy héttel később, szeptember 7-én az orvosok hétnapos ultimátumot adtak a kormánynak, figyelmeztetve, hogy ők is sztrájkba lépnek, ha nem rendezik az ápolókkal folytatott vitát. „Az orvosok nem tudnak ápolók nélkül dolgozni. Az orvosok most túlterheltek. Nem folytathatjuk így” – mondta Davji Atellah, a Kenyai Orvosi Szakemberek, Gyógyszerészek és Fogorvosok Szakszervezetének (KMPDU) főtitkára.

„Az intenzív osztályon (ICU), a kórtermekben, a nagyfokú ellátást igénylő osztályon (HDU) csak az ápolók tudják nyújtani azt a fajta ellátást” – magyarázta, ragaszkodva ahhoz, hogy „az ápolói ellátás nagyon lényeges az egészségügyben”.

Egy nappal az orvosok figyelmeztetése után az ápolók a nairobi CoG elé vonultak. A szakszervezeti vezetők a CoG székhelyén táboroztak.

Egy egész napos zárt ajtók mögötti megbeszélést követően a kormány és a szakszervezeti vezetők szeptember 9-én aláírtak egy munkába visszatérési megállapodást, amelyben a CoG vállalta, hogy 5000 kenyai shilling egyenruha-pótlékot fizet, és a kockázati pótlékot 3850 shillingről 8000 shillingre emeli. A CoG azt is vállalta, hogy 45 napon belül végrehajtja a függőben lévő CBA-t.

„Végül lefújtuk a 43 napos sztrájkot, miután áttörést értünk el a Kormányzók Tanácsával folytatott tárgyalásokon” – jelentette be Panyako. „Ezért felszólítjuk valamennyi tagunkat, hogy a következő 25 órán belül térjenek vissza a szolgálatba, amíg teret adunk az elért megállapodások végrehajtásának.”

forrás: BreakThrough News

Veszélyben a globális olajkereskedelem a stratégiai szaúdi vezeték elleni dróntámadások után

Az incidens a Brent nyersolaj árát 108 dollár fölé lökte, és veszélyezteti az Európába és Ázsiába irányuló szállítást, amelyeket már így is érintenek a Hormuzi-szorosban és a Bab-el-Mandeben zajló fejlemények.

A szaúdi energiaügyi minisztérium szeptember 11-én, pénteken bejelentette, hogy a Rijád és Medina régiókon áthaladó Kelet–Nyugati vezetéket egy nappal korábban több támadás érte, ami óvintézkedésként annak lezárásához vezetett.

A médiabeszámolók szerint a stratégiai vezeték naponta mintegy 4–5 millió hordó olajat szállít, ami a teljes globális olajellátás 4–5%-ának felel meg.

A szaúdi külügyminisztérium szeptember 12-én, szombaton kiadott nyilatkozatában tisztázta, hogy a támadásokat Irakból indították több drónnal, hozzátéve, hogy azok sérüléseket és bizonyos károkat okoztak a vezetékben. A támadásokért egyelőre egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget.

A minisztérium azt is megerősítette, hogy Szaúd-Arábia ebben a szakaszban nem fog válaszolni a támadásokra, lehetővé téve az iraki kormány számára a szükséges intézkedések megtételét, hogy megakadályozza a „dél-iraki területekről kiinduló” Szaúd-Arábia és a szomszédos országok elleni támadásokat.

Irak azt mondta, hogy lefoglalta a támadásban használt dróntelepítő platformot

Részéről az iraki Biztonsági Médiasejt (SMC) vezetője, Saad Maan altábornagy szombaton megerősítette, hogy „egy hírszerzési és biztonsági munkacsoport jelentős erőfeszítést tett, és sikerült megtalálnia és lefoglalnia a kilövőt”, amely részt vett a szaúdi vezeték elleni támadásokban iraki területen.

Sőt, Maan megerősítette, hogy nyomozások és hírszerzési műveletek vannak folyamatban az elkövetők elfogására.

Hozzátette, hogy az iraki fegyveres erők jóváhagyták Irán azon kérését, hogy részt vegyen a szaúdi vezeték elleni támadásokkal és azok következményeivel kapcsolatos nyomozásban.

A támadások kihatásai a globális olajkereskedelemre

Szaúd-Arábia Kelet–Nyugati vezetéke egy alternatív olajszállítási útvonalat képvisel, amely megkerüli a ingatag Hormuzi-szorost.

Ezért a vezeték ideiglenes lezárása súlyosan korlátozta ezt a létfontosságú alternatívát, ami a Brent nyersolaj árát szeptember 14-én, hétfőn 108 dollárra hordónként emelte.

Továbbá a jelentések szerint az incidens hetekre megzavarja a nyersolaj Európába és Ázsiába irányuló szállítását, különösen miután az Ansar Allah vezette jemeni fegyveres erők kiterjesztették ellenőrzésüket a Bab-el-Mandeb-szoros körül.

forrás: BreakThrough News

Irán: Nincs új tárgyalás az USA-val, amíg a korábbi feltételek nem teljesülnek

Irán azt is kijelentette, hogy az Ománnal közösen javasolt Hormuzi-szoros együttes irányításáról szóló regionális találkozót, amelyet hétfőre terveztek, Szaúd-Arábia közbelépése után lemondták.

Mohsen Rezaei, Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára cáfolta Donald Trump amerikai elnök legújabb állításait, miszerint országa új tárgyalásokat keres. Megismételte, hogy nem lesz új tárgyalás az USA-val, amíg az nem hajtja végre a már megállapodott feltételeket.

„Ne engedjék, hogy eltereljék a figyelmüket az amerikai elnök kevert jelzései – a »nincs tárgyalás«-tól a »készen állunk a tárgyalásra«-ig. Az olaj és a szorosok körüli tét megváltozott. A kármentés nem állítja meg azt, ami közeledik” – mondta Rezaei egy X-en közzétett bejegyzésében 2026. szeptember 15-én, kedden.

Rezaei ezzel Trump legújabb, közösségi médiában tett állításaira válaszolt, miszerint Irán „gyorsan és nagyon” megállapodást akar. Trump „bukott nemzetnek” nevezte Iránt, és azt mondta, ő fogja eldönteni, „hogy az USA választja-e a kapcsolatfelvételt vagy sem”.

Maszud Pezeshkian iráni elnök a múlt héten Újdelhiben, a 18. BRICS-csúcstalálkozón tett látogatása során szintén azt mondta, nincs szükség új tárgyalásokra az USA-val, amíg a júniusban aláírt Iszlámábádi Egyetértési Nyilatkozat (MoU) feltételei nem teljesülnek.

Irán és Omán regionális konszenzusra törekszik

Hétfőn Irán azt állította, hogy véglegesítette Ománnal a Hormuzi-szoroson keresztüli hajózás irányításáról szóló megállapodást, és annak részleteit hamarosan bejelentik.

„Az Irán és Omán, mint két partmenti állam közötti megértés véglegesítésre került. Ománnal konzultálva döntünk a következő lépésről, beleértve azt is, hogyan hirdetjük ki vagy jegyezzük be a megértést” – mondta Esmail Baghaei, Irán Külügyminisztériumának hivatalos szóvivője egy szeptember 14-i, hétfői sajtótájékoztatón.

Azt is állította, hogy az öböl-menti országokkal erről a kérdésről hétfőre tervezett megbeszélést az utolsó pillanatban lemondták Szaúd-Arábia közbelépése után. A szaúdi lépést „meggondolatlannak” és elvesztegetett lehetőségnek nevezte.

Feltételezések szerint a szaúdi közbelépés a jemeni Ansar Allah erőinek területén végrehajtott legutóbbi támadásaival függ össze, amelyek egy kulcsfontosságú olajvezetéket és a Khalid király légibázist, valamint más infrastruktúrát értek.

Az Ansar Allah azt állította, hogy a Szaúd-Arábián belüli támadásai válaszul szolgálnak több száz szaúdi légicsapásra és az ország több mint egy évtizedes blokádjára.

Az Ansar Allah azt is bejelentette, hogy célba veszi a Vörös-tengeren, a Bab-el-Mandeben áthaladó szaúdi nyersolajszállító hajókat.

Korábban Szaúd-Arábia azzal vádolta Iránt, hogy katonailag támogatja az Ansar Allahot. Irán tagadta ezeket az állításokat, mondván, hogy az Ansar Allah saját független programmal rendelkező szövetséges.

Korábban Irán és Omán is azt állította, hogy a hétfői regionális találkozót nem halasztották későbbi időpontra, Badr Albuszaidi ománi külügyminiszter szerint a halasztás a „konszenzus érdekében” történt.

A Hormuzi-szoroson keresztüli forgalom Ománnal közös irányításáról szóló megállapodás tárgyalásai júniusban kezdődtek, miután Irán javaslatot tett rá.

Augusztus 25-én Irán és Omán bejelentett egy ideiglenes közös tengeri folyosó létrehozásáról és egy közös aknamentesítési projektről szóló előzetes megállapodást.

A megállapodás – miután véglegesítik – várhatóan „helyreállítja a biztonságos hajózást” a szoroson keresztül, miközben megőrzi a partmenti államok szuverenitását és szuverén jogait – jelentette a Press TV.

A Hormuzi-szoros le van zárva

Szeptember 14-én este egy szupertanker aknára futott, miután megpróbált áthaladni a Hormuzi-szoroson az Irán által „illegális útvonalként” emlegetett, ománi vizekhez közeli úton – közölte az Iszlám Forradalmi Gárdahadtest (IRGC) egy nyilatkozatban.

Később jelentették, hogy az említett hajó több legénységi tagja eltűnt.

Az IRGC megismételte figyelmeztetéseit a Perzsa-öböl összes hajója számára, hogy tartózkodjanak az USA által támogatott ománi útvonal használatától, megismételve azokat az állításokat, miszerint a Hormuzi-szoros le van zárva és teljes irányítása alatt áll.

Az IRGC ismételten megkérdőjelezte Donald Trump amerikai elnök azon állításait, miszerint helyreállt a szabad hajózás a szoroson keresztül, és ezeket hazugságnak nevezte.

A szoros, amelyen keresztül a globális energia kereskedelem csaknem 20%-a áramlott, mielőtt az USA–Izrael Irán elleni háborúja februárban megkezdődött, forgalma hatalmas mértékben visszaesett, ami az energiellátásban zavarokat okozott, miután az irániak válaszul korlátozták a forgalmat.

Az olajárak azóta többször átlépték a 100 dollárt hordónként. A héten ismét átlépték ezt a szintet a megújult eszkaláció és a Bab-el-Mandeben keresztüli olajkereskedelem blokádjától való félelem miatt, miután az Ansar Allah figyelmeztetett a szaúdi hajók célba vételére.

A globális energia kereskedelem csaknem 12%-a a Bab-el-Mandeben keresztül bonyolódik.

Hétfőn Irán megismételte, hogy az USA kizárólagosan felelős a régióban az olajkereskedelem blokádja által okozott globális hatásokért.

„Az USA Irán elleni háborúja és tengeri blokádja a szoros lezárásának közvetlen okai” – mondta Ali Bahreini, Irán genfi állandó képviselője az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) ülésén, arra kérve a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el: az ilyen egyoldalú lépések károsak a világgazdaságra.

Irán biztosította, hogy abban a pillanatban feloldja a Hormuzi-szoros blokádját, amint az USA bejelenti háborújának végét, és feloldja Irán elleni tengeri blokádját és gazdasági szankcióit.

forrás: BreakThrough News

„Készen állunk erre a harcra” – mondják a nyomorbérekre visszacsapó NHS-dolgozók

A Guy’s és St Thomas’ alacsonyan fizetett dolgozói nem hajlandók a nyomorba taszíttatni magukat. A Socialist Worker-nek a sztrájkőrségen elmondták, hogy ez a sztrájk egy sokkal nagyobb, az egész NHS-re kiterjedő harc kezdete lehet.

Messziről hallani lehetett őket, jóval azelőtt, hogy látni lehetett volna.

Több tucat sztrájkoló, alacsonyan fizetett NHS-dolgozó kiabálta dacát megafonokba a közép-londoni Guy’s kórház előtt csütörtökön.

„Kettes sáv, szó sem lehet róla… tisztességes bért akarunk” – skandálták.

Hangjuk – és reggae hangrendszerük – visszhangzott a városnak abban a részében, amely tele van üvegtornyokkal, mint a Shard, és vállalati borozókkal.

„A munkám létfontosságú. Ha nem végezném megfelelően, a fertőzések szétterjednének az egész kórházban” – mondta Cynthia, egy régi takarító dolgozó a sztrájkőrségen.

„De nem bánnak velünk tisztelettel, és a fizetésünk túl rossz.”

Cynthiának igaza van.

A Guy’s és St Thomas’ NHS Trust csaknem 300 dolgozója csatlakozott eddig a munkabeszüntetéshez – de a vita kihatásai messze túlmutatnak Közép-Londonon.

A nyomorúságos bérek körülbelül 180 000 NHS kettes sávú dolgozó problémáját jelentik Anglia-szerte. Az idei 3,3 százalékos béremelés után az órabér a fővároson kívül csupán 12,92 font, míg Belső-Londonban 15,89 font.

Cynthia naponta ingázik Suttonból, London legdélebbi részéből, csaknem 200 font havi költséggel.

A viteldíjak, mint minden más számlája, gyorsan emelkednek. Tavaly az NHS-nek be kellett jelentenie a kettes sávú bérek „ideiglenes kiegészítését”, hogy az ne essen a megemelt Nemzeti Létminimum Bér, óránként 12,71 font alá.

Bill, aki több mint 20 éve portás a Guy’s kórházban, azt mondja, hogy az alacsony bérek minden NHS-dolgozó problémáját jelentik, de különösen azokét, akik az NHS bértáblájának legalján vannak.

„Mindenki, aki a kettes sávban van, küszködik” – mondta. „És a vezetőség még nehezebbé teszi, mert megvonnak néhány étkezési utalványt, és lerövidítik a bankmunka műszakokat.„

„A rövidebb műszakok azt jelentik, hogy nem kell fizetniük nekünk a szünetekért.

„És ez a munka egyre nehezebb. Folyamatosan több feladatot és több beteget kapunk, akiket mozgatni kell.

„Ne értsen félre, mindannyian nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az NHS-nek dolgozunk, de a munka határozottan nehezebb lesz, míg a fizetésünk rosszabb.

„A munkáltatónak szép szavai vannak hozzánk, de a szavaik nem fizetik ki a számláinkat. Tisztelnek minket, de nem eléggé ahhoz, hogy tegyenek is valamit ez ügyben.”

Roger, egy másik portás, közbeszól, mondván, hogy a Guy’s kórház környékén lévő gazdagság közepette lenni „megerősíti az egyenlőtlenség érzését”.

A Shard felé nézve Bill azt mondja: „Mindenkinek élete valamely pontján szüksége van az NHS-re. Szeretnénk végezni a munkánkat, hogy szolgálhassuk az NHS-t. De most inkább küszködünk, hogy kijöjjünk a fizetésünkből.

„És néhányan alábecsülik a munkánkat. Amellett, hogy betegeket szállítunk a kórházban, a halottakról is gondoskodunk – köztük gyermekekről és csecsemőkről.

„Ez gondoskodást és szakértelmet igényel – és traumatizálhat.

„Olyan sok dolgot teszünk, amelyekről az emberek valójában nem tudnak, hogy ha szigorúan a szabályok szerint dolgoznánk, az egész rendszer összeomlana. Mégis a vezetőségi munkaköri értékelések azt mondják, hogy >>minimális a betegekkel való interakciónk<<, és ezért a kettes sávban kell maradnunk.”

Sok beteg azt mondja, gyakran megnyugtatják őket a portások, akik néha nehéz beavatkozásokra és konzultációkra kísérik őket oda-vissza.

Ezek az interakciók egyfajta értéket képviselnek, amelyet a vezetőség egyszerűen nem ért meg.

A sztrájkőrségen Tabusam Ahmed, a Unite szakszervezet vezető tisztségviselője a Socialist Worker-nek elmondta, hogy az e heti sztrájk a „szélesebb kampány kezdete” az alacsonyan fizetett NHS-dolgozók számára.

Azt mondta, hogy bár a bérek a központi kérdés, a Guy’s és St Thomas’ kórházak sztrájkolóinak sok más panaszuk is van – köztük a vezetőségi zaklatással és kivételezéssel kapcsolatos problémák.

„Az emberek elégedetlenek, és a morál alacsony” – mondta.

Tabusam jelezte, hogy ha a vezetőség nem tesz ajánlatot, a Unite valószínűleg kiterjeszti az akciót.

A Socialist Worker által megszólaltatott sztrájkolók mindannyian hangsúlyozták, hogy büszkék arra, hogy most visszacsapnak.

„Készen állunk erre a harcra” – mondta Cynthia. „Nehéz lesz, mert nincs félretett pénzünk, de meg kell mutatnunk, hogy tudunk harcolni.”

Bill egyetért, és azt mondja: „Ez csak a kezdet lesz, ha a vezetőség nem mozdul.”

A sztrájkolók nevét megváltoztattuk.

forrás: Socialist Worker

A londoni buszvezetők megmutatták a sztrájk erejét

A londoni buszsofőrök megmutatták, hogy a sztrájkok valódi erőt képviselnek – és eredményeket érnek el.

A Unite szakszervezet ezen a héten bejelentette, hogy a Transport for London (TfL) és a fővárosi buszüzemeltetők mostantól vállalták, hogy 2027 májusáig minden londoni buszsofőr fülkéjét légkondicionálóval szerelik fel.

A megállapodás azt is kimondta, hogy a fülkéket UV-védő fóliával látják el a sofőrök bőrrákkockázatának csökkentése érdekében.

Ez a jelentős győzelem azt követően született, hogy az Arriva North London által foglalkoztatott buszsofőrök augusztusban sztrájkoltak az idei nyári hőhullámok idején tapasztalt elviselhetetlen hőmérsékletek miatt.

Peter, egy buszsofőr és szakszervezeti képviselő az Arriva Northnál, a Socialist Worker-nek elmondta, hogy a sztrájkok hatása a megállapodás megkötésében „hatalmas” volt.

„Mielőtt a tagok a sztrájkról szavaztak volna, még csak nem is beszéltek erről. Csak a szavazás eredménye után alakult meg a szélsőséges időjárási munkacsoport” – mondta.

Az augusztusi sztrájkőrségen a sofőrök a Socialist Worker-nek elmondták, hogy ez azt jelentette, a fülkék olyanok voltak, mint a „mozgó üvegházak”, ahol a hőmérséklet a legforróbb napokon csaknem 50 fokig emelkedett.

Jelenleg a buszok többségében csak a nem hatékony és olcsóbb léghűtő rendszerek vannak felszerelve. Ezek kívülről veszik a levegőt, és keringetik, és csak két-három fokkal tudják csökkenteni a hőmérsékletet.

„Sok sofőr van, aki életében soha nem sztrájkolt” – mondta Peter. „Ennek a megnyerése a fellépés után hatalmas mértékben növeli majd az önbizalmukat.

„Ez megmutatja, hogy amikor összefogunk, valóban nyerhetünk dolgokat.”

Peter azt mondta, hogy ha a főnökök nem hajtják végre ezeket a változtatásokat a megállapodott határidőn belül, akkor a tagok ismét sztrájkolnak.

„Most már vannak dátumaink a bértárgyalásokra, és a főnökök most már tudják, hogy ha nem teljesítik a bérköveteléseket, a tagok szervezettek. Ez a győzelem bizonyítja, hogy a dolgozók kezében van a hatalom, és a bérek a következő napirendi pontunk” – mondta.

Peter azt mondta, reméli, hogy Nagy-Britannia-szerte más buszsofőrök is hasonló fellépést tesznek.

„A buszipar annyira széttagolt, amit szándékosan tesznek” – mondta. „De reméljük, hogy ez a győzelem másokat is harcra ösztönöz.

„A szakszervezet ambíciója, hogy ezt az egész országban kiterjessze, nem csak Londonban.”

„Remélhetőleg más sofőrök is azt mondják majd: »mi is szeretnénk ebből«, és kiállnak érte, akár tárgyalások, akár ipari fellépés útján.”

Idén nyáron London rekordot döntő 40 napot élt át, amikor az időjárás meghaladta a 30 fokot. Ez leleplezte, mennyire kevéssé vagyunk felkészülve a szélsőséges időjárási körülmények kihívásaira. Még egy maximális munkahőmérséklet sincs.

De a munkakörülmények jelentős javítását nem adják csak úgy oda anélkül, hogy jelentős nyomást gyakorolnánk a vállalatokra, hogy teljesítsék azokat. A tanulság itt az, hogy ezek megnyerhetők, ha a dolgozók készen állnak kemény sztrájkok meghirdetésére.

forrás: Socialist Worker

Több ezren tüntetnek Trump írországi látogatása ellen

Több ezer tüntető gyűlt össze Dublin-ban a hétvégén, hogy elítélje Donald Trump-ot, amikor az amerikai elnök látogatást tett az ír golfpályáján rendezett versenyen.

A tömegben sokan ír vagy palesztin zászlókat lengettek, és azt skandálták, hogy „Donald Trump nem kívánatos itt” és „Ír kormány, szégyelld magad!”

Paula Butler elmondta, hogy a Dublini Nemi Erőszak Válságközpont egy csoportjával érkezett, hogy tiltakozzon az amerikai elnök „nőkhöz, menekültekhez és bevándorlókhoz való hozzáállása” ellen.

A nap folyamán korábban Micheal Martin ír miniszterelnökkel folytatott találkozón Trump azt mondta, hogy Írország újraegyesítése „fantasztikus dolog lenne”.

Butler asszonyt ez nem nyűgözte le, így szólt: „Hogy mit tud az ír egységről, azt hiszem, én a kisujjamban is többet tudok.”

Mire a tüntetés elkezdődött, ő már elhagyta a várost, és úton volt a nyugati parton lévő doonbegi golfpályája felé.

Az elnök tárgyalásokat folytatott Catherine Connolly elnökkel is, aki utóbb nyilatkozatban közölte, hogy átadta Trum-nak „az ír nép határozott álláspontját, miszerint a háború és a népirtás normalizálása soha nem elfogadható”.

Amikor a találkozóról kérdezték, Trump azt mondta, hogy az „nagyon kellemes” volt.

forrás: Morning Star

Védelmi omnibusz: lefaragják a környezetvédelmi szabályozást

A munkavállalóknak nem lesz joguk tudni, hogy rákkeltő anyagokat kezelnek-e fegyvergyártás során

A védelmi készenléti omnibusz egyik kulcsfontosságú dokumentumáról szóló rendelkezési megállapodásról tartandó szavazás előtt a Baloldal frakció az Európai Parlamentben módosító indítványt nyújtott be a javaslat azonnali elutasítására, amely átfogó mentességeket biztosít a fegyvergyártásban közvetlenül és közvetve érintett vállalatoknak.

A „védelmi készenlét és a védelmi beruházások elősegítése, valamint a védelmi ipar feltételei” című dokumentum fellazítja a kulcsfontosságú vegyi anyagokra vonatkozó szabályozásokat, például a REACH-et, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló rendelkezéseket, valamint a címkézésre és csomagolásra vonatkozó előírásokat. Ennek eredményeként ez a legújabb omnibusz dokumentum lehetővé teszi a fokozott környezetszennyezést, miközben megszünteti az egyértelmű címkézés és jelentéstétel szükségességét. Ez azonnali kockázatot jelent a munkavállalókra nézve, akik tudtukon kívül kezelhetnek mérgező vegyi anyagokat. Ráadásul a már így is nyereséges védelmi vállalatok mostantól az EDF-en (Európai Védelmi Alap) keresztül uniós támogatásban részesülhetnek, miközben ellátási láncuk egészében fokozott mentességeket élvezhetnek a pénzügyi ellenőrzések és kontrollok alól.

Marc Botenga, a Baloldal frakció EP-képviselője (PTB/PVDA, Belgium) így nyilatkozott: „Azt mondják, ez a »védelemről« és az »egyszerűbb szabályokról« szól. De valójában ez lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy több örökös vegyi anyagot és mérgező terméket öntsenek vizünkbe, talajunkba és levegőnkbe. Ez több rákot, több betegséget, több légzési problémát jelent valódi emberek számára. Mi nemet mondunk. A természetnek és a munkavállalóknak nem szabad megfizetniük az árát annak, hogy mindent militarizálni akarnak.”

Lynn Boylan EP-képviselő (Sinn Féin, Írország) így nyilatkozott: „A liberalizációs hajsza legújabb csapása figyelmen kívül hagyja az egészségre és a környezetre vonatkozó szabályainkat, hogy a fegyveripar kedvében járjon. A mérgező vegyi anyagok elleni fontos védelmet függesztettek fel, ami óriási következményekkel jár a munkavállalók egészségére, környezetünkre és még a fogyasztók biztonságára nézve is. Még azon erőfeszítéseinket is elutasították, amelyek a mérgező vegyi anyagokat a kettős felhasználású termékekből (amelyek polgári vagy katonai felhasználásúak lehetnek) kívánták kiszorítani. Mindeközben a nemzeti kormányok nem tudtak konkrét példákat felhozni arra, miért is lenne szükség ezekre a vegyi anyagokra vonatkozó szabályaink alóli mentességekre. Ez az eset több átfogó intézkedésről szól egy halálos ipar támogatására, kérdések nélkül.”

EP Baloldal frakció

Lakhatási válság: Az Európai Bizottság terve megint csak félmegoldás

Az Európai Bizottság elismeri, hogy a lakhatást nem lehet a piacra bízni, de arra kéri a városokat, hogy úgy cselekedjenek, mintha hátra lennének kötve a kezeik

A Baloldal frakció üdvözli az Európai Bizottság régóta várt, megfizethető lakhatásról szóló jogszabályának bejelentését. A Bizottság először ismeri el, hogy a piaci erők káros hatással vannak a lakhatási terhek növekedésére. A javaslat emellett az uniós jogban hivatalos indokolást teremt a rövid távú bérbeadás és a nem elsődleges lakóhelyként használt ingatlanok korlátozására annak érdekében, hogy enyhítse a megfizethető lakhatásra nehezedő nyomást.

Ugyanakkor számos aggodalomra okot adó terület maradt a városok számára. Az új intézkedések bevezetéséhez szükséges kritériumok túlságosan sokrétűek, és esetleg kivitelezhetetlenek a helyi önkormányzatok számára. Ennek eredményeként az új „lakhatási stressz-szövetkezeteket” meghatározó mutatók túlságosan szűkek ahhoz, hogy sok esetben alkalmazhatók legyenek. Ebben az összefüggésben rendkívül fontos, hogy azok a városok, amelyek már bevezettek hasznos intézkedéseket, ne váljanak az új, korlátozó szabályok áldozataivá. Továbbá a Baloldal frakció sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Bizottság a bérlői jogokat és a bérletszabályozást e rendelet hatályán kívül esőnek tekintette.

A bejelentésre reagálva Leïla Chaibi európai parlamenti képviselőnk (Engedetlen Franciaország) így nyilatkozott: „A Bizottság végre elismeri azt, amit mi évek óta mondunk: a piac nem védi az emberek lakhatáshoz való jogát. Sőt, hozzájárult a lakhatási válság elmélyítéséhez. Az állami hatóságoknak szükségük van a beavatkozás jogára. Ez a jogszabály kockázatot jelent, mert megadhatja nekik ezt a jogot, de úgy, mintha hátra lennének kötve a kezeik, és a javaslat elmarad a válság mértékétől és sürgősségétől. Küzdeni fogunk azért, hogy ez a jogszabály a városok és a bérlők valódi eszközévé váljon, ne pedig újabb akadályhalmazzá, amely a leginkább szükséges helyeken gátolja a cselekvést.”

A Baloldal képvisleőcsoportja régóta bírálja az Európai Bizottság megközelítését, amely eddig nem ismerte el a lakhatási válság egyik fő hajtóerejét: a pénzügyiesítést és azt, hogy a lakásállományt pénzügyi eszközként, nem pedig az emberek otthonaként kezelik. A Baloldal frakció tudomásul veszi az Európai Bizottság irányvonalát, és a közelgő tárgyalásokon arra fog törekedni, hogy a jogszabályt a regionális, helyi és önkormányzati hatóságok számára alkalmazhatóvá tegye.

EP Baloldal frakció

Irán figyelmezteti Dél-Koreát, hogy ne csatlakozzon az amerikai katonai akciókhoz a Hormuzi-szorosban

Irán súlyos következményekkel fenyegette meg Dél-Koreát, ha csatlakozik az ellene irányuló amerikai katonai erőfeszítésekhez a Hormuzi-szorosban, és felszólította, hogy ne engedjen az amerikai nyomásnak és fenyegetéseknek, nehogy „bűnrészessé váljon az iráni nép elleni agresszív cselekményekben és szörnyű bűncselekményekben”.

„Az iráni nép védi magát Amerika agresszív akcióival szemben, és abban a helyzetben, hogy határozottan válaszolnak Amerika nők és gyermekek elleni háborús bűneire” – bármely ország, amely bármilyen módon részt vesz katonai tevékenységében, „csak úgy tekinthető, mint amely közvetlenül támogatja az agresszió elkövetőit” – írta Baghaei hétfői, szeptember 7-i X-bejegyzésében.

Hangsúlyozta, hogy Irán és Dél-Korea 64 éves baráti kapcsolata „kölcsönös tiszteletre épülve fejlődött következetesen”, és országa „nagy jelentőséget tulajdonít” neki.

A múlt héten Dél-Korea közölte, hogy megvizsgálja az amerikai műveletek – köztük katonai erőfeszítései – támogatásának lehetőségeit a Hormuzi-szorosbeli „hajózási szabadság” érdekében.

Dél-Korea közölte, hogy tengeri járőrrepülőgépeket vagy aknakutató és -mentesítő egységeket telepíthet, ha úgy dönt, és ha az ország parlamentje jóváhagyja.

Az Egyesült Államok és Dél-Korea szoros katonai szövetséget ápol. Dél-Korea ad otthont a világ egyik legnagyobb amerikai katonai bázisának, több mint 24 000 katonával.

Donald Trump amerikai elnök múlt hónapban azzal fenyegetőzött, hogy újragondolja a Dél-Koreával fennálló katonai kapcsolatokat, és még a közös katonai gyakorlatok visszafogását is elrendelte, miután azzal vádolta annak kormányát, hogy megtagadta a segítséget az Irán elleni háborújában.

Az Egyesült Államok a múltban több NATO-szövetségesre is nyomást gyakorolt hasonló segítségnyújtásért a Hormuzi-szorosban, valódi siker nélkül.

Korlátozott övezet a Hormuzi-szoroson túl

Irán egy „korlátozott övezet” kihirdetésére készül a Perzsa-öbölben, a Hormuzi-szoroson túl – közölte Mohszen Rezai, Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának vezetője vasárnapi televíziós interjújában.

Az övezet attól a vonaltól indul, ahol az Egyesült Államok tengeri blokádot vezetett be Irán ellen, és a Perzsa-öbölbe nyúlik majd. Minden hajónak, amely belép az övezetbe, egyeztetnie kell mozgását az iráni hatóságokkal, különben szankciókkal kell szembenéznie a biztosítást és a jövőbeli áthaladást illetően – mondta Rezai.

Irán emellett teljes tilalmat vezet be a Hormuzi-szoroson való áthaladásra azokkal az országokkal és szervezetekkel szemben, amelyek egyoldalú szankciókat vezetnek be, vagy ellenséges cselekményeket hajtanak végre ellene – jelentette be vasárnap a Parlamenti Nemzetbiztonsági és Külpolitikai Bizottsága.

Rezai azt is állította, hogy az Ománnal folytatott tárgyalások lezárultak, és Irán hamarosan bejelenti egy „új nemzetközi folyosó” megnyitását a Hormuzi-szorosban. A folyosót Irán fogja irányítani.

Az olajárak ismét emelkednek

Miután az Egyesült Államok szombaton megtámadott több iráni olajszállító tartályhajót, és Irán megtorlásként azt állította, hogy vasárnap megtámadta az amerikai hadihajókat és három hajót, amelyek a Hormuzi-szorosban az amerikaiak által szponzorált útvonalon haladtak, a globális olajárak ismét emelkedni kezdtek, és hétfőn elérték a hordónkénti 97 amerikai dollárt.

Eközben Mohammad Báker Kalibaf, Irán parlamentjének elnöke figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ne kíséreljen meg további csapásokat mérni olajszállító tartályhajóira a jövőben, kijelentve, hogy az ilyen további csapások iráni megtorló támadásokhoz vezetnek a régióban található amerikai gáz- és olajvállalatok infrastruktúrája ellen.

Kalibaf válaszolt Pete Hegseth amerikai védelmi miniszternek, aki a múlt heti, három olajszállító tartályhajó elleni amerikai csapást követően azt állította, hogy Iránnak már nincs védelme a védelmükre, és további ilyen támadásokkal fenyegetőzött.

„Az olaj- és gáztermelési lánc itt hatalmas, hozzáférhető és kitett. Az amerikai olaj- és gázvállalatok ezeken a vizeken és létesítményekben osztoznak ebben a kitettségben. Csapjanak le a vagyonunkra, és kapnak egy ütést” – írta Kalibaf hétfői X-bejegyzésében.

A legfrissebb olajárak már érintik a júliusban jegyzett magas árakat, amikor a június 17-i Egyetértési Megállapodás (MoU) összeomlása után megkezdődtek a kölcsönös csapások.

Mivel Irán bejelentette a korlátozott övezetet a szorosban, és folytatódnak a hajók elleni csapások, az ár elérheti a hordónkénti 120 USD-t is – figyelmeztettek számos szakértő.

forrás: BreakThrough News